Kötőhártya gyulladás

A kötőhártya gyulladás fajtái – egy gyakori látászavar leggyakoribb okai

A kötőhártya gyulladás (szaknyelven: conjunctivitis) azzal a kellemetlen érzéssel jár, mint amikor a szemünkbe valamilyen apró, idegen test kerül, ami csípi-szúrja, de sehogyan sem tudjuk eltávolítani.

Az már csak a ráadás, hogy ébredéskor azt tapasztaljuk: összeragadt a szemhéjunk – a gyulladás hatására termelődött váladéktól –, amihez képest szinte már nem is zavar, hogy a szemünk fehérje halvány rózsaszínben úszik, és szinte természetesnek vesszük a jelentős látásromlást.

A kötőhártya gyulladás leggyakoribb tünetei

Összefoglalva a leggyakoribb tüneteket, kötőhártya gyulladás gyanúja áll fenn Önnél, ha:

• egyik vagy mindkét szeme pirosas;
• viszket és könnyezik a szeme;
• arra ébred, hogy a szemhéjai összeragadtak;
• fényérzékeny szem;
• olyasmit érez, mintha valami belement volna a szemébe;
• homályos látás hirtelen;
• a szemét érintő tünetek lázzal is társulnak.

Ha Ön allergiás, akkor még kevésbé fog örülni a szezonnak, mert ez is kihozhatja a conjunctivitist, egyébként azonban a hideg évszakokban gyakoribb ez az általában enyhe lefolyású, de azért komoly figyelmet érdemlő megbetegedés.

A kötőhártya gyulladás okai. Mi hozza ki a tüneteket?

A kötőhártya gyulladás eredete járványos, vagyis vírusfertőzéses, de baktériumfertőzéses és allergiás is lehet. A baktériumfertőzés is elkapható másoktól – részben tehát járványos okról is beszélhetünk, meghúzódhat a hátterében a légkondicionáló berendezés hatása vagy a nem szabályszerűen ápolt kontaktlencse.

Ha lázzal is járnak a szempanaszok, akkor a fertőzéses okra lehet gyanakodni, ami egészen egyértelmű abban az esetben, ha torokfájással, megfázásos tünetekkel társul a kötőhártya gyulladás.

Az őszi-téli időszakban jellemzően az úgynevezett adenovírus okozza a kötőhártyát, sőt a szaruhártyát is érintő gyulladást. Míg ez, a keratoconjunctivitis epidemica jellemzően lázzal jár, és a hideg évszakok specialitása, nyáron gyakoribbak a strandon vagy a klímától elkapott, más típusú fertőzések, illetve bármely időszakban megfertőzhetik saját magukat a kontaktlencse-viselők, ha nem vigyáznak a kellő higiéniára, és elfelejtik a kontaktlencse-folyadékot rendszeresen cserélni.

A legenyhébb eset a sokféle kellemetlenség közül az, ha a kötőhártya gyulladás kiváltó oka a szembe került vegyszer – ami származhat az uszodából, esetleg lehet munkahelyi malőr eredménye is – vagy egy idegen test, például porszem vagy homokszem. Ilyenkor legalább nem ürül genny az érintett szemből, és miután szépen átmossák a látószervet, már egy-két napon belül bekövetkezik a gyógyulás.

Kell-e a kötőhártya gyulladás kezeléséhez orvosi segítség?

Általában azt a tanácsot szokták adni, hogy minden lehetséges panasszal forduljunk orvoshoz. Ez olyan sokszor elhangzik, hogy megszokottá, szlogenné lesz, és az emberek végül nem veszik túl komolyan, úgyhogy akkor sem mennek el a szakemberhez, amikor tényleg kellene…

Természetesen minden olyan esetben, amikor bizonytalanok vagyunk, jobb óvatosnak lenni, ellenőrizni, „inkább félni, mint megijedni”. Igaz persze, hogy a tünetek házilag is enyhíthetők melegvizes borogatással. Ha pedig allergiás eredetre gyanakszunk, akkor alkalmazhatók a vény nélkül kapható szemcseppek, amikben antihisztamin is van.

Fontos, hogy ez utóbbi esetben ne dörzsölgessük a szemet, mert azzal még több hisztamin szabadul fel, ami súlyosbítja a viszketést, és beindul egy ördögi kör, késleltetve a gyógyulást. (Mint tudjuk, a hisztamin nevű vegyület az immunrendszer védelmi reakciójaként szabadul fel, és az alapvetően jótékony hatású gyulladások kialakításában játszik szerepet – de ez az egész mechanizmus az allergiás reakciók esetén persze félrecsúszik.)

Mivel a kötőhártya gyulladás nem veszélyeztet teljes látásvesztéssel, és úgy írják le, mint ami nem is igényel sürgősségi kezelést, sokan nem is jutnak el az orvoshoz vele, pedig a minél korábbi diagnosztizálása és kezelése már csak azért is fontos, mert (értelemszerűen a bakteriális és a vírusos eredetű válfaj esetében) roppant fertőző – még a kezelés kezdeti szakasza alatt is.

Ha orvoshoz fordul, akkor hamarabb megszabadulhat a bakteriális eredetű panasztól, mert a szakember mintát fog venni a váladékból, és ennek bevizsgálása alapján antibiotikumos szemcseppet írhat fel, ami már pár nap alatt el is mulasztja a tüneteket.

Ha vírusos eredetű a kötőhártya gyulladás, akkor persze a sima nátha esetéhez hasonlóan a betegség lefolyására kell hagyatkoznunk. Ha kezelik, egy hétig tart, kezelés nélkül hét napig! Legalábbis így tartja a népi bölcsesség.

Nem mindegy azonban itt sem, hogy van-e kéznél valamilyen gyógykészítmény – ez esetben legtöbbször speciális szemkenőcs –, amivel csökkenthetők a tünetek okozta panaszok. Illetve, ha nem kerestük fel az orvost, akkor nem is lehetünk biztosak abban, hogy vajon melyik kategóriába tartozik a megbetegedésünk.

Mit tehet a kötőhártya gyulladás enyhítéséért – amíg el nem jut az orvosi konzultációra?

Természetesen mi is azt ajánljuk, hogy vizsgáltassa meg magát, és feltétlenül vigye orvoshoz a gyerekét, ha a kötőhártya gyulladás tüneteit tapasztalja a kicsinél. Addig is, amíg a szakembertől pontos eligazítást kap:

mosson gyakran kezet, amire most a koronavírus amúgy is mindenkit még jobban rászoktatott;
ne dörzsölgesse a gyulladt szemet, bármennyire is ingerli Önt a betegség;
ne használjon szemkozmetikumokat, és cserélje párnahuzatát, törülközőjét, mert ezek fertőzők lehetnek.

Mielőbbi teljes gyógyulást!