Rövidlátás

A rövidlátás mint civilizációs betegség – és a modern korrekciós megoldások

A rövidlátás az egyik leggyakoribb szemprobléma korunkban: a szakirodalom úgy tartja, hogy a világ fejlett országaiban, ahol többet gyötörjük a szemünket írással-olvasással és digitális eszközhasználattal, mintegy minden negyedik ember rövidlátó. A becslések szerint a rövidlátók száma növekedni fog, és az évszázad közepére már minden második személy rövidlátó lesz.

rovidlatas gyakori

A rövidlátás terjedésének oka az életmódunk változása

Bizonyára kitalálta: a túl kevés szabadban töltött idő és a látásunkat fokozottan igénybe vevő okoseszközök, számítógépek használata a fő ok, ami miatt a rövidlátás terjed.

Régebben főleg az örökletes tényezők szerepét hangsúlyozták a rövidlátás kapcsán, és ez természetesen ma is érvényes, hiszen – leegyszerűsítve – egy örökölt szemformáról is szó van, ami hajlamossá tesz erre a látásproblémára: a szemtengely a születéstől meghatározott tényezőknél fogva hosszabb, mint kellene, ezért helytelenül töri a fényt.

Csakhogy, ha jobban belegondolunk, akkor a genetika önmagában nem adhat magyarázatot ekkora növekedésre. Ehhez a környezeti tényezők is kellenek, amiket mi alakítottunk magunknak.

Ezen természetesen kár keseregni, hiszen a modernizáció rengeteg előnnyel jár és elkerülhetetlen, ráadásul a korrekció eszközeit is a kezünkbe adja – míg az előző korokban, habár szemproblémák akkor is bőven voltak, nem álltak volna rendelkezésünkre a lézeres szemműtét vagy a korszerű szemüvegek és kontaktlencsék adta lehetőségek, hogy csak a rövidlátás eseténél maradjunk.

A rövidlátás és a „szemellenes” életstílus

A pesszimistább elemzők, akiket jobban riaszt a probléma növekedésének üteme, arra hívják fel a figyelmet, hogy korunkban egyre inkább egy igazából „szemellenesnek” nevezhető életstílus hódít – de paradox módon éppen annak betudhatóan, hogy a látás egyre központibb szerepet játszik az életünkben!

rovidlatas kozelre fokuszal

Egyszerűen túl sokat fókuszálunk közelre, amit az is tetéz, hogy ezt túlnyomórészt mesterséges fényviszonyok közt tesszük. Ezek személyes viselkedésbeli tényezők, amik a genetikát nem változtatják meg, ugyanakkor a tágabb kulturális közeg, a korszellem határozza meg őket, és abba az irányba hatnak, hogy a szemünk a rövidlátáshoz idomuljon hozzá.

A rövidlátás ködös és életlen világa: hogyan javítható a látáskép?

A rövidlátó szem számára minden távolabbi tárgy homályosan és nem elég kontraszttal jelenik meg, úgymond nem abban a HD (nagy felbontású) minőségben, ami az egészséges látást jellemzi – hogy éppen a szemünkre káros monitorok világából kölcsönözzük a hasonlatot.

A legegyszerűbb és legelterjedtebb látáskorrekciós megoldás rövidlátás esetén a szemüveg viselése, amit időnkénti kontaktlencse-viseléssel is lehet kombinálni. A szemüveg használata valóságos élmény a rövidlátásban szenvedők számára, hiszen egy új, szebb világot tár fel előttük egyik pillanatról a másikra, de a kontaktlencse felpróbálása még ezt is felülmúlja, mert a látómező immár nem csupán tökéletesen tiszta, hanem szélesebb is. Fontos azonban, hogy még a kontaktlencsés megoldás legodaadóbb hívei is rendelkezzenek megfelelő szemüveggel, és a legjobb lehet váltogatni a kétféle megoldást.

Mivel a szemgolyónk hossza – mint azt már említettük – jelentősen befolyásolja, hogy rövidlátóvá válunk-e, ez pedig a gyermek növekedésével együtt alakul, a rövidlátás idővel javulhat. Erre azonban nem szabad karba tett kézzel várni, se biztos megoldásként előre számítani, hanem első lépésként a rövidlátást fénytörési hibát lencsével – szemüveggel vagy kontaktlencsével – korrigálni kell.

rovidlatas korrigalas

A rövidlátás mint civilizációs betegség és szemanatómiai probléma

Az, hogy világviszonylatban az emberek 25%-át sújtja a rövidlátás, jól összeegyeztethető a másik statisztikai ténnyel, miszerint Európában a helyzet még rosszabb: fiatal felnőtt korára a lakosság fele rövidlátó.

Ez azonban még mindig sokkal jobbnak számít, mint a délkelet-ázsiai helyzet, ott ugyanis a probléma annyira elterjedt, hogy a statisztikai értelemben vett normalitást képviseli a 90%-ot is elérő aránnyal, amihez képest tízből csak egy-két személy lát jól ezekben az országokban.

Ez az utóbbi helyzet hívja fel a figyelmet igazán hangsúlyosan arra, hogy itt egy összetett problémahelyzetről van szó: a városias, képernyőfüggő életmód hozzáadódik az örökletes tényezőkhöz, amelyek rövidlátásra hajlamosítanak.

Ami a szem anatómiáját illeti, ez a csodálatos szerv (leegyszerűsítve) három fő részből áll: a szemgolyóból – ami nagyjából akkora, mint egy gömb alakú rágógumi –, a látóidegből – amely összeköti ezt a gömböcskét az agyunknak azzal a részével, ahol a látás élménye megképződik – és a járulékos szervekből (szemizmok, szemhéjak, szempillák, könnymirigyek stb.).

A szemlencsénknek – melynek mérete megközelíti egy M&M’s vagy egy franciadrazsé méretét – van a legnagyobb szerepe abban, hogy a szemünk rugalmasan alkalmazkodni tudjon a közelebb és távolabb található tárgyakhoz. Rajta keresztül jutnak a fénysugarak a szembe, hogy a retina előtt találkozva hírt adjanak a külvilágról.

rovidlatas szemlencse

Azoknál azonban, akik rövidlátók, a látáskép nem pontosan a retinára vetül, mert a szemgolyójuk hosszabb, vagy a szaruhártyájuk (a cornea) előre domborodik. Egy csinos és szakszerűen személyre szabott szemüveggel ez a probléma könnyen kezelhető, ha eljön hozzánk a Galéria Optikába – általánosabb tanácsként pedig igen jót tenne, ha többet lennénk a szabadban, és a közeli fókuszálást megkövetelő munkát szakaszosan, sűrű pihenőket beiktatva végeznénk.

Foglaljon időpontot most díjmentesen vásárlási kötelezettség nélkül látásvizsgálatunkra és szakmai tanácsadásunkra.
A vizsgálat értéke 19.990 Ft, ami önnek, most díjmentes.

Szolgáltatás igénybevételéhez a “CIKK” jeligét kérnénk bemondani.

Szemvizsgálatra itt tud most jelentkezni:
06 1 466 59 66

Szólj hozzá!