Homályos látás távolra

Homályos látás távolra: a rövidlátás fő tünete ‒ mi a megoldás?

Ha a homályos látás távolra jelentkezik, és nem időnként homályos látás áll fenn, hanem folyamatos, a „mitől látok homályosan?” kérdésre alighanem a rövidlátás az egyszerű válasz. A homályos látás közelre ilyen esetben nem fordul elő, sőt: az érintett személy a közeli tárgyakat, betűket sokszor kristálytisztán látja, de távolabb már minden olyan ködös, mint a londoni időjárás.

A homályos látás távolra egy fénytörési probléma

Este homályos látás jelentkezhet, ha túlerőltettük a szemünket, és a homályos látás reggel lehet jellemző például akkor, ha gyulladás van a szemben, melynek következtében az éjszaka folyamán felgyűlik benne a váladék, de a folyamatosan fényérzékeny szem homályos látás kíséretében már a legnagyobb valószínűséggel a rövidlátásként emlegetett szemészeti problémára utal. Előfordulhat, hogy a homályos látás lelki okait is fel kell térképezni.

A távolabbi tárgyak képe elmosódott, és a rövidlátó személy gyakran hunyorog, pislog, hogy korrigálja a látászavart. Ebből a szem körüli izmokat megerőltető és ezáltal fejfájáshoz, ráncosodáshoz is vezető tünetből ered egyébként a látászavar hivatalos neve, a miópia, ami görögül pontosan a „hunyorgó, pislogó” jelentéssel rendelkezik.
A fejfájás mellett egyéb tünetek is jelentkezheznek, a homályos látás szédülés, fáradékonyság, kimerültség mellett komoly problémává alakulhat.

Mintegy minden tizedik ember rövidlátó, tehát a lakosság körében nagyon gyakori probléma a ködös-elmosódott, homályos látás távolra. A miópia oka anatómiai, vagyis a szemgolyó szerkezeti felépítéséhez kapcsolódik: vagy a szemgolyó túl hosszú, és ezért a szem fénytörő képessége valójában nagyobb is a normálisnál, vagy pedig túlságosan domború a szemlencse és a szaruhártya formája.

Geometriai és optikai természetű tehát ez a szemészeti probléma, illetve voltaképpen egy minimális fénytörési hibáról van szó, amelynek hatására a pontos kép nem precízen az ideghártyán, hanem előtte keletkezik, ahol a fénysugarak a képpontban találkoznak. Másképpen fogalmazva: túl erősen törik a szembe beeső fény, és éppen ezért életlen, elmosódott az ideghártyán megjelenő kép.

Hogyan korrigálható a homályos látás távolra?

A miópia problémáján a fénytörést normalizáló lencse segítségével lehet javítani, hogy a kép a szem ideghártyájára essen. A lencse törőerejének mértékegysége a dioptria, amelynek nagysága szerint három kategóriába szokták sorolni ezt a látászavart.

Mintegy 3 dioptriáig enyhe rövidlátásról van szó, 3 és 6 között közepes mértékűről, ezen felül pedig már potenciálisan veszélyes, mivel nagyfokú, erős a rövidlátás, amely az ebben a látászavarban szenvedők kb. egyötödénél szokott kialakulni.

Nem mindegy, hogy milyen életszakaszban jelentkezik a homályos látás távolra!

Jellemzően már gyermekkorban megjelenik ez a látászavar, különösen a progresszív rövidlátás ‒ hiszen a szemgolyó egészen a növekedés lezárulásáig, a felnőttkor eléréséig hosszabbodik. Ezért aztán sajnos arra lehet számítani, hogy iskoláskorban évente egy-egy fél dioptriányit is romlani fog a szem.

A malignus myopia (rosszindulatú rövidlátás) esetében még tovább, akár 50 éves korig is eltarthat a szemgolyó hosszának növekedése, és ezzel a kezeletlen távolsági ködös látás, a homályos látás távolra egyre súlyosabb lesz.

Ezzel szemben, ha valaki felnőtt korában válik rövidlátóvá, akkor az egyébként genetikai okokra visszavezethető zavar hátterében valamilyen egyéb kóros állapotot lehet feltételezni: cukorbetegséget, szürkehályogot, ideghártya-leválást vagy keratoconust (a szaruhártya egy részének elvékonyodását és kúpszerű, azaz „kónuszos” kiemelkedését a szemfelszín egészséges domborulatából). Éppen ezért, ha a homályos látás hirtelen jelentkezik, ajánlott felkeresni a szemész szakorvost, aki lehet, hogy további vizsgálatokra fogja irányítani.

Vigyázat! A homályos látás távolra a gyermekek körében egyre gyakoribb

A könyvnyomtatás feltalálása óta a második legnagyobb kulturális forradalmon ment át az emberiség korunkban, az internet megjelenésével. Mindkettő, a könyv és a számítógép pozitív következményei is számottevőek, habár egyébként a látás egészségének egyik sem tett jót.

Napjainkban a gyerekek az egyébként is jellemző iskoláskori rövidlátás mellett ki vannak téve az okoseszközök, a számítógép-képernyők hatásának, amely a szemük egészséges, normális fejlődésének árthat.

A szem megerőltetése első osztályos kortól, az iskolai tanulásra való váltással lesz jellemzővé, és ehhez hozzájárul a kijelzők egyre intenzívebb nézegetése is. Civilizációnk része ez, amiből aligha vonhatjuk ki magunkat ‒ habár a túlzások értelemszerűen kerülendők.

Hogy mennyi az annyi ezen a téren? Meglehetősen kevés azokhoz a követelményekhez képest, amelyekkel az iskola és digitalizált civilizációnk szembesít már gyerekkorunktól fogva. Már akkor is, ha napi több mint 3 órát figyel koncentráltan közelre a gyermek, több mint 2,5-szeresére nő a rövidlátás kialakulásának kockázata.

A közelre fókuszálás mellett a 21. századi életmódra jellemző fényviszonyok is kedveznek a rövidlátás kialakulásának. A jellemzően mesterséges és/vagy gyenge fényviszonyok közepette, a mai életvitel helyszíneiként jellemző zárt terekben sokkal hamarabb kialakulnak a távolra való ködös látás, illetve a rövidlátás problémái.

Rövidlátással, a homályos látás távolra jelentkező válfajával lehet dolgunk, ha a kisiskolás gyermek:

• hunyorogva néz az iskolában a táblára, a rövidlátó szem hibás fénytörésén segíteni próbálva pislog a távolba;
• feltűnően közel tartja a könyvet olvasás közben, túl közel hajol a füzetéhez íráskor;
• szinte belebújik a képernyőbe, annyira közelről nézi a televíziót.

Ha a szülők rövidlátók, akkor még fontosabb rendszeres szűrővizsgálatra vinni a gyereket, hiszen öröklődő látászavarról van szó, amely valószínűleg a csemetéjüknél is jelentkezni fog. Ha az egyik szülő már eleve rövidlátó, akkor a gyermek rövidlátására 2,6-szor nagyobb az esély, ha pedig mindkét szülő az, akkor a probléma megjelenése 5-6-szor is valószínűbb lesz.

Lézeres szemműtét nélkül is kezelhető a rövidlátás

A megoldás ugyanaz, mint a felnőttek esetében: a optometrista (szemész) a specifikus látásvizsgálat alapján megállapítja a rövidlátás mértékét, majd felírja a túlzott szemdomborulatot ellensúlyozó, homorú lencsét, amelynek dioptriái egyezményesen mínusz előjelűek.

18 év alatt lézeres műtét amúgy sem igazán ajánlott (de egyébként is vannak bizonyos kockázatok és ellenjavallatok), ugyanakkor a mai, modern szemüvegkeretek annyira elegánsak, hogy szinte „öltöztetik” a viselőjüket.

Nézzen körül Ön is a Galéria Optika kínálatában, bizonyosan rá fog találni arra az ideális szemüvegkeretre, amelybe már első látásra, rögtön a felpróbálásakor beleszerethet!

GYIK a homályos látás távolra témában