Homályos látás közelre

Homályos látás közelre: a korral is jár ‒ mit tehet ellene?

A homályos látás közelre megnyilvánuló formái legtöbbször a szem természetes öregedésével járnak, amiért az ember hálás lehet, hogy egyáltalán megérheti.
Negyven-negyvenöt éves korunk körül sok olyasmit veszünk észre magunkon a tükörben, amivel a húszas éveinkben nem kellett törődnünk: egy-két ősz hajszálat, ráncot … mindez az élet része, amitől szép és kerek a világ.

homalyos latas kozelre

Kezeletlenül azonban a homályos látás fejfájás forrásává válhat, és az időnkét homályos látás megszokása is káros. Érdemes megismerni a probléma forrását, hogy kiküszöböljük azt, amit könnyen ki lehet.

Mitől látok homályosan? Ha a homályos látás közelre jelentkezik…

Nincs olyan szem a világon, amelynél ne alakulna ki a „viselője” életének közepe táján az úgynevezett öregszeműség (presbyopia).
Egyre távolabb kell tartani az újságot, a könyvet ahhoz, hogy olvasni tudjunk ‒ és amikor ez a távolság már-már meghaladná a karjuk hosszát, még a szemük egészségével kevésbé törődők is a szemészhez mennek.

Ez az időnként homályos látás nem csupán az olvasás nehézsége miatt bosszantó, hanem azért is, mert a homályos látás fejfájás okozója lesz.
Bár vannak, akik simán leemelnek egy olvasószemüveget valamilyen polcról, amelyik nem az optikai szaküzletben található, ezt a megoldást senkinek sem ajánlanánk jó szívvel, mert egy nem pontosan Önnek készített szemüveg több gondot okozhat, mint amennyit megold.

Ami a ‒ kicsit túlságosan is ‒ szókimondóan „öregszeműségnek” nevezett látászavart illeti, ennek oka egyfajta, az öregedés következtében beálló rugalmasságvesztés (méghozzá ezúttal nem az átvitt, hanem a konkrét értelemben).
A magas víztartalmú, gömb alakú, rugalmas szerkezetű szemgolyó lencséje idővel veszít a rugalmasságából, és emiatt gyengébben fókuszál, mint korábban.

Homályos látás reggel vagy este ‒ ha közelre jellemző

Sok minden természetes, de azért nem kell sorsrendelésként elfogadni, beletörődni. A homályos látás ébredés után vagy napközben pont ilyesmi.
Gyakori és természetes látászavar, úgyhogy az lenne csoda, ha nem jelentkezne, na de ettől még tenni kell ellene.

A homályos látás közelre akkor következik be, amikor a közelpont eltávolodik a szemtől. Ez a szemészeti szakkifejezés, a „közelpont” az éles képet alkotni képes szem egyik jellemzője, a távolpont mellett. Arra a legközelebbi távra utal, ahol a szem még élesen látja a tárgyat.

homalyos latas kozelpont

Életünk során előbb megtanulunk fókuszálni, majd a közelpont fókusza távolodni kezd: c’est la vie ‒ hát ez az élet! Igazság szerint ennél még kellemetlenebb, ám éppilyen természetes élettani folyamatok következnek a korral. Szerencsére azonban ennek a látászavarnak nincsenek szövődményei, azaz további kellemetlen vagy veszélyes, áttételes következményei.

Egyszerűen és gyakorlatiasan kell viszonyulni hozzá, mert a fontos az, hogy a közeli látást szükségessé tevő munkánkat folytatni tudjuk, illetve hogy elkerüljük a homályos látás fejfájás formájában jelentkező hatását.

Elvileg ‒ sőt gyakorlatilag is ‒ meg lehet ezt műteni, de nem mindenki szereti, ha a szemét vagdossák, még korszerű, biztonságos-lézeres eszközökkel sem. Egy másik lehetséges megoldás a természetes szemlencse lecserélése műlencsére, de vannak, akiknek ez a lehetőség is kissé furcsának vagy hátborzongatónak tűnik. Ugyanakkor egy csinos szemüveg „öltözteti” is a viselőjét, egy sikkes olvasószemüveg egyfajta státusszimbólum lehet.

Ha Ön a profi optikusnál egy jó ‒ értsd: személyre szabott és nem „konfekcióméretre” gyártott ‒ olvasószemüveget választ, azzal a monitor előtti munkavégzés is könnyebbé válik. Általában az életminőség rengeteget javul az olvasószemüvegtől, hiszen a viselője újra élesen és tisztán láthat. Valahogyan frissebbnek, újabbnak látszik tőle a világ.

De nem csupán a negyvenesek lehetnek túllátók

Ha ez bárkit is vigasztal, minden második személy túllátó (hypermetropiás). Az eddig tárgyalt öregszeműség (presbyopia) a közeli homályos látásnak csupán a korral járó, egyik változata, amely természetes mivoltánál fogva igazából nem is számít betegségnek, mert egy normális élettani folyamat következménye.

A túllátás, vagyis a homályos látás közelre olyannyira nem csupán a negyvenesek előjoga, hogy valójában a csecsemőkre is jellemző. Az újszülöttek azonban az első életévük során részben kinövik ezt a problémát, illetve csökken annak mértéke ‒ de alapjában véve minden második embernél megmarad.

Amikor a szemorvos „ablakot nyit” a szemre, avagy: a pupillatágításról

homalyos latas szemvizsgalat

A szemészeti tesztről sokaknak a betűtábla jut eszébe és a nádpálcával a betűket mutogató szemorvos a régi karikatúrákról.

Ez azonban még a homályos látás távolra előforduló formájánál sem igazán jellemző (például a nádpálcás része semmiképpen), ami pedig a túllátást vagy más néven a távollátást illeti, a vizsgálat egy picit kellemetlenebb.

Speciális tesztre, pupillatágításra van szükség a pontos diagnózis felállításához. Metaforikusan azt lehetne mondani, hogy ez egy olyan ablak, amit a szemorvos a szem belsejére tár, hogy ‒ szó szerint ‒ belelásson annak állapotába.

Alapesetben a pupillánk az, amin mi „kilátunk a fejünkből”, mert ezen a sötét nyíláson keresztül jut be a fény a szembe, de ilyenkor ‒ orvosi célból ‒ a viszony megfordul. Egy speciális szemcsepp segítségével mesterségesen gátlás alá kerülnek a pupillát a túl sok beáramló fény esetén beszűkítő izmok, hogy a szemorvos be tudjon világítani.

Ez a hatás természetesen átmeneti, de a pupillát tágító szemcsepp hatása azért még egy ideig eltart. Hogy meddig? Egyéntől függ, így akár néhány óra, de több nap is lehet az időszak. Ökölszabályként kb. 24 órát lehetne kilátásba helyezni.

Ezért a kis kellemetlenségért cserébe nagyon sok olyasmit meg lehet tudni a szemről, ami nagyon hasznos, és amire másként nem lehetne rájönni: a homályos látás közelre kialakult formája esetében hajszálpontosan vizsgálni lehet például a fénytörési hibát, ugyanakkor a szemfenéki esetleges gondokat is csak így lehetséges feltárni.

A cukorbetegek nagyjából évente át is esnek ezen a vizsgálaton, mert a betegségük a szem ideghártyáját ellátó hajszálereket is támadja. De azoknak is tág pupillával kell járniuk-kelniük egy rövid ideig, akik valamilyen szemsérülést szenvedtek, vagy éppen begyulladt a szemük, ami szintén időnként homályos látás okozója ‒ egyszerűen azért, hogy biztosat lehessen mondani a problémájukról és persze a megoldásról.

Ami a vizsgálat kellemetlenségét illeti, a pupillatágító szemcsepp nem csíp, szúr jobban, mint amikor egy-két vízcsepp kerül a szemünkbe, de a látóképesség ideiglenes, a pupillába érkező fénysugártöbblet miatti romlását a legtöbben kellemetlennek érzik, és a szem réslámpás bevilágítása is egy kis türelmet és önuralmat igényel.

Ez azonban semmivel sem több annál, mint amennyi egy felnőttől vagy akár a nagyobb gyerektől is ésszerűen elvárható. Nincs szó fájdalomról, hanem mindössze 5 percen át el kell tűrni a szem alapos bevilágítását ‒ és utána esetleg taxival kell hazamenni.

Mily szép a világ, ha újra élesen látjuk!

Összefoglalva: negyvenéves korunktól a szemlencsénk veszít a rugalmasságából, és nem tud már úgy alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, mint régen. A homályos látás közelre jelentkezik azonban akkor is, ha a szemtengely túlzott rövidsége miatt ‒ amelynek a rövidlátó szemhez hasonlóan a legtöbbször veleszületett (genetikai) okai vannak ‒ életlen, ködös a látott kép.

homalyos latas szep vilag

Mindkét esetben érdemes személyre szabott szemüveget csináltatni a Galéria Optikában, és máris kiküszöbölhető a homályos látással járó fejfájás és fáradás: így aztán sokkal szebbnek fogja látni a világot!

Foglaljon időpontot most díjmentesen vásárlási kötelezettség nélkül látásvizsgálatunkra és szakmai tanácsadásunkra.
A vizsgálat értéke 19.990 Ft, ami önnek, most díjmentes.

Szolgáltatás igénybevételéhez a “CIKK” jeligét kérnénk bemondani.

Szemvizsgálatra itt tud most jelentkezni:
06 1 466 59 66

Szólj hozzá!